Iz­gal­mas s egy­ben szó­ra­koz­ta­tó kul­túr­tör­té­ne­ti ka­lan­do­zás­ra in­vi­tál­juk az ol­va­sót. Remb­randt, Frans Hals, Ver­me­er és az ő sok-sok kor­tár­suk­nak, a 17. szá­za­di hol­land élet­kép­fes­tők­nek egyes mű­ve­it fog­juk val­la­tó­ra. Az első pil­lan­tás­ra talán hét­köz­na­pi­nak tűnő je­le­ne­tek sok­kal több tit­kot‚ il­let­ve ér­de­kes­sé­get rej­te­nek ma­guk­ban, mint azt a fel­szí­nes szem­lé­lő gon­dol­ná.
Hol­lan­dia arany­ko­rá­nak zsá­ner­ké­pe­it a leg­utób­bi idő­kig egy­ön­te­tű­en a pol­gá­ri re­a­liz­mus jel­leg­ze­tes pél­dá­i­nak, a va­ló­ság hű tük­re­i­nek te­kin­tet­ték, bár­mi­fé­le cél­za­tos­ság nél­kül. Az utób­bi év­ti­ze­dek­ben azon­ban a meg­vál­to­zott szem­lé­let­nek s az új ku­ta­tá­si mód­sze­rek­nek kö­szön­he­tő­en szá­mos meg­le­pő ered­mény szü­le­tett, s nyil­ván­va­ló­vá vált, hogy ezek a fest­mé­nyek az ese­tek több­sé­gé­ben ko­ránt­sem az ak­ko­ri való világ pon­tos má­so­la­tai: nem­csak re­a­lisz­ti­kus áb­rá­zo­lá­sok, hanem ál­cá­zott üze­ne­tek, mo­ra­li­zá­ló kép­rejt­vé­nyek, bár a ko­ra­be­li mes­te­rek két­ség­te­le­nül a ter­mé­szet után­zá­sá­ra tö­re­ked­tek. Ezek­nek a re­a­lis­ta al­le­gó­ri­ák­nak a meg­fej­té­se kü­lö­nös cse­me­ge, a tár­sa­dal­mi, nyel­vi, szel­le­mi kör­nye­zet ala­pos vizs­gá­la­tát igény­li, és bár éles viták foly­nak, ki­ala­ku­ló­ban van egy egyez­mé­nyes iko­nog­rá­fia a hol­land zsá­ner­kép­fes­té­szet­re vo­nat­ko­zó­an.

Né­meth Ist­ván a Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem Néder­lan­disz­ti­ka Tan­szé­ké­nek do­cen­se, az MTA Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti Bi­zott­sá­ga és a Ma­gyar Ré­gé­sze­ti és Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti Tár­su­lat tagja, a Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um Régi Kép­tár Osz­tá­lyá­nak fő­mu­zeo­ló­gu­sa.