Hogy mi a cselekvéselmélet? Tartalom és forma – elmélet is, módszertan is. Módszer is, tan is. Kicsit játékelmélet is, kicsit más is. Nem a játék elmélete, hanem a társadalmi cselekvésé. Azt vizsgálja, hogyan cselekszünk, ha társadalmi kapcsolatba kerülünk másokkal, racionálisak vagyunk-e cselekvéseinkben, mérlegelünk-e, miközben igazodunk egymáshoz. Azt elemzi, hogyan hatunk mások véleményére, cselekvésére, és milyen szabályszerűségeket írhatunk le az érdek–érték–norma szentháromsága mentén.
Fogolydilemma, gyáva nyúl játék, nemek harca, szarvasvadászat, közlegelők tragédiája, önkéntesek paradoxona – a játékelmélet alapfogalmai már megjelentek a közbeszédben is. A cselekvéselmélet is felépíthető játékelméleti alapokon – csak kicsit másként. Tényleg igaz, hogy az egyéni érdek, az önzés irányít mindent? Valóban az egoizmus, a versengés, a harc jellemzi a társadalom minden szegletét, és nincs sehol igazi altruizmus, kooperáció, közösségi érzés, nem létezik reciprocitás, kölcsönösség, viszonzás? Szerintem nem így van. Magunkban vagyunk, de együtt vagyunk magunkban. Ebben a könyvben azt szeretném megmutatni, hogy mikor, hol és miért alakul ki a társadalmi kooperáció, hogyan működnek a reciprocitás különböző formái, milyen reputációs mechanizmusok léteznek, és hogyan értékeljük a cselekedeteinket. A társadalom, lényege szerint, az együttműködésen alapul. Bizalom nélkül nem megy.
,,Kapj meg engem. Adj oda engem. Ha odaadsz, újból megkapsz.″