Lepsényi István személye a legmagasabb szintű mérnöki-irányítói munka
minőségére jelent garanciát szerte a világban. Neve összefonódik az
egykor legjelentősebb magyar gyár, az Ikarus rendszerváltásig tartó
sikertörténetével. Az Autókonszern élén a hazai gépkocsigyártás terepét
készítette elő, hogy aztán a nem kevés gáncsoskodás ellenére a projekt
megvalósuljon: vezetésével Esztergomban felavatták az első magyarországi
Suzuki gyárat. A két, merőben eltérő munkamódszer olajozott
együttműködése Lepsényi diplomáciai érdeme. Kiolthatatlan érdeklődése
hajtotta tovább a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. élére, ahol
meghatározó fejlesztéseket hajtott végre. Energiája szinte
kifogyhatatlan: többnyire üzleti úton van, és ma sem dolgozik
kevesebbet, mint hajdanán az Ikarus-telepre kijárva. Amikor japánul
kellett tanulnia, japánul tanult, a napi több órás vonatutakon
szépirodalmat olvasott, s ha műszaki konzultációra volt szükség, nem
volt rest felkeresni régi kollégáit. Pályája olyan kiváló
mérnök-tanárokéval fonódik össze, mint Dr. Palkovics László,
Michelberger Pál vagy Jakab Mátyás. Ez utóbbi két szakember, valamint
Kapolyi László e kötetben is kiegészítik Lepsényi történetét: miként
lehetett újat teremteni a lebomló hazai szocializmusban. Kötetünk hőse a
tudomány alapjai mellett még valakit megismert leningrádi műszaki
egyetemista korában: leendő feleségét. A hajdani kollégista pár mára
nagyszülővé lett, bár Lepsényi István nem a hintaszékben üldögélő
nagypapa megtestesítője. Hogy mivel telnek napjai, ez is kiderül az
életútját bemutató kötetből.