A tananyag tizenkét fejezetre tagolódik. A kolloidika újkori történetét ismertető bevezető részt a kolloid rendszerek több szempont szerinti csoportosítását és jelentőségüket bemutató fejezet követi. Az ezt követő két rész a diszperz rendszerek termodinamikai és kinetikai stabilitását valamint előállításuknak alapjait ismerteti. Az ötödik és hatodik fejezetben a kolloid részecskék alakjának és méretének jellemzése és vizsgálati módszereik kerülnek bemutatásra. A kolloid rendszerek reológiai viselkedését leíró fejezet a reológiai alapfogalmak mellett a híg diszperziók és makromolekulás oldatok viszkozitását, valamint a tömény diszperziók reológiáját is tárgyalja. A nyolcadik és kilencedik fejezetek az egyes határfelületeken lejátszódó jelenségeket és a folyadék-gáz, szilárd-gáz és szilárd-folyadék határfelületi adszorpciót mutatják be. Az asszociációs kolloidokat bemutató fejezetben ezen kolloid rendszereket felépítő amfipatikus molekulákról, a micellák keletkezéséről és típusairól, valamint az asszociációs kolloid oldatokra jellemző jelenségekről olvashatunk. A habok és emulziók – gyakorlati fontosságuk miatt – külön fejezetben (a tizenegyedikben) kerülnek ismertetésre. Ez a fejezet foglalkozik előállításuk, stabilitásuk, valamint megszűnésük fontosabb körülményeivel, és röviden tárgyalja a fontosabb vizsgálati módszereket. Az utolsó fejezet a kolloidkémia és nanotechnológia kapcsolatát ismerteti. Itt olvashatunk a nanotechnológia kialakulásáról, betekintést nyerünk a kolloidális önszerveződési folyamatokba, speciális tulajdonságokkal rendelkező nanorészecskék és nanoszerkezetű, vékony bevonatok előállításának kolloidkémiai módszereibe, és megismerhetjük a fontosabb nanoanyagokat.